G. I. Gurdjieff: A Mindenségről és Mindenről, avagy Belzebub elbeszélései unokájának

(Az emberek életének pártatlan és objektív kritikája) – Fordította: Hollán László. Sophiris, Budapest 2004

A teljes mű, mely a logikus gondolkodás teljesen új elvén alapszik, három alapvető feladat megvalósítására törekszik. Az első sorozat: Az olvasó gondolatából és érzelméből kíméletlenül és minden megalkuvás nélkül kirírani az emberek pszichizmusában már évszázadok óta belegyökerezett hiedelmeket és véleményeket mindenről, ami a világon létezik. Második sorozat: Megismertetni az olvasóval az újjáépítéshez szükséges anyagokat, és azok minőségét és szilárdságát bebizonyítani. Harmadik sorozat: Elősegíteni az olvasó gondolatában és értelmében a valós világ egy helyes és nem képzeletből alkotott értelmezésének kibontakozását, az általa korábban észlelt, illuzórikus világ helyett.

Részlet a könyvből:
"Mivel a bolygó összes lénye azon kezdett dolgozni, hogy tudatosságában elnyerje ezt az isteni funkciót, a “valóságos lelkiismeretet”, ebből a célból – mint ahogy az a Világegyetemben mindenhol történik – megvalósították magukban az úgynevezett 'obligolué lényi törekvéseket', vagyis a következő öt törekvést: Az első: törekedni arra, hogy a közönséges élet folyamán minden meglegyen, ami a planetáris testnek valóban szükséges és megfelelő. A második: törekedni arra, hogy önmagában mindig meglegyen a kiolthatatlan ösztönös szükséglet a lény értelmében vett tökéletesedésre. A harmadik: tudatosan törekedni a világ teremtése és létezése törvényeinek egyre mélyebb megismerésére. A negyedik: mindjárt létezésének kezdetétől fogva a lehető leggyorsabban megfizetni a világra jöttéért és az egyéniségéért, hogy azután szabaddá váljon ahhoz, hogy amennyire csak lehet könnyítsen a Mi Közös Atyánk fájdalmán. És az ötödik: mindig törekedni úgy a felebarátjai, mint a más formájú lények gyors tökéletesedésének elősegítésére egészen a 'szent Martfotai', vagyis az ön-individualitás fokáig.''

G. I. Gurdjieff: Találkozások rendkívüli emberekkel

Fordította: Hollán László. Sophiris, Budapest 2001.

Az ebből készült filmet itt lehet megnézni. Peter Brook rendezte, aki haláláig a párizsi intézet oszlopos tagja volt.

E könyv volna Gurdjieffnek, a XX. század egyik legrejtélyesebb egyéniségének életrajza? A történetek során elénk tárul egy csodálatos keleti szőnyeg. Pompás mintázatának látványa megmozdítja az érzelmeket, elvezet a mesék mélyén búvó tudáshoz, amely nem teológiai, filozófiai vagy pszichológiai rendszerek szaknyelvén és magyarázataival szól. Gurdjieff és rendkívüli társai megajándékozzák az olvasót az időtlen, civilizációktól független, tartós, igazán emberi értékek példájával. Vajon a ma embere a saját keresésével, küzdelmeivel ráismer-e ezekre?

Részlet a könyvből:
„Mindeddig nem tudtuk, kik voltak Gurdjieff ezen fiatalkori társai, ám a Találkozások rendkívüli emberekkel néhányukat bemutatja, és sok részletet ad kalandos utazásikról is. Ám az olvasónak nem szabad elfelejtenie, hogy bár ez a könyv önéletrajz, biztos, hogy nem a szó közönséges értelmében. Nem szabad benne mindent szó szerint venni (és ugyanakkor szimbolikusan sem), sem pedig megpróbálni a tudás forrását a Pianzse folyó völgyének vagy Kafirisztán hegységeinek szisztematikus átkutatásával megtalálni. Habár ezek az elbeszélések kétséget kizáróan hitelesek, nyilvánvalónak tűnik, hogy Gurdjieffnek nem volt szándékában az ösvényeket felfedni…”

G. I. Gurdjieff: Az élet csak akkor valóságos, amikor "Én vagyok”

Fordította: Hollán László és Fecskés Judit. Püski Kiadó, Budapest, 2014.

„Ez az utolsó könyvem, amin keresztül szándékomban áll a mi Közös Atyánk más, hozzám hasonló teremtményeivel megosztani majd minden, az ember belső világának korábban ismeretlen, és általam véletlenül megismert misztériumát.”

Gurdjieff ezeket a szavakat 1934. november 6.-án írta, és azonnal munkának látott. Az elkövetkező néhány hónapban teljesen ennek a műnek a kidolgozására szentelte magát. Aztán hirtelen, 1935. április 2.-án véglegesen abbahagyta az írást. Így a „Harmadik Sorozat”-ot szinte azonnal félre tette, ami azután sohasem öltötte fel saját formáját.

Részlet a könyvből:
"Én vagyok…? De mi lett azzal az „önmagam teljes érzékelésével” amit korábban átéreztem, amint ezeket a szavakat az önemlékezés állapotában kiejtettem? Lehetséges volna-e, hogy ez a - megannyi ön-megtagadás és mindenféle ön-sanyargatás árán elért – belső képességem éppen most tűnt el nyom nélkül, amikor hatása a Lényemre sokkal szükségesebb, mint a levegő? Nem, ez lehetetlen…! Ez biztosan valahogy másképpen van... vagy pedig az értelem szférájában minden illogikus. Nem, bennem még nem sorvadt el a tudatos munka és önkéntes szenvedés megvalósításának lehetősége! Akarom… és még leszek! Annál is inkább, mivel Lényem nemcsak személyes egoizmusom számára szükséges, hanem az egész emberiség jólétére is. Lényem valóban szükséges minden ember számára; szükségesebb, mint mai jólétük és megelégedettségük. Én még akarok lenni …Én még vagyok!''

P.D. Ouspensky: Egy Ismeretlen Tanítás Töredékei

Az Ismeretlen tanítás töredékei G. I. Gurdjieff tanításainak összefoglalása P. D. Ouspensky tollából. A könyv azt mutatja be, hogyan irányítják az embert és a világot alapvető kozmikus törvények, mint a hármas és a hetes törvénye. Gurdjieff szerint az ember gép módjára él, tudatosság nélkül, és csak tudatos munka és önismeret révén ébredhet fel valódi természetére. A mű központi gondolata, hogy a világ és az ember mélyebb megértéséhez vissza kell térni ezekhez az ősi, belső törvényekhez, amelyek áthatják minden létező működését.

Gurdjieff Beszél Tanítványainak - Feljegyzések

Ez a mű Gurdjieff esti összejöveteleinek feljegyzéseit tartalmazza, ahol tanítványai körében beszélgetések és kérdések formájában adta át tanításait. A beszélgetések közvetlen, élő módon mutatják meg gondolkodásának lényegét, és bepillantást engednek abba, hogyan vezette követőit önismeretre és belső ébredésre. A könyv hiteles képet ad arról, hogyan működött Gurdjieff mint tanító, és hogyan alkalmazta tanítását a mindennapi élet konkrét helyzeteibe.

René Daumal: Analóg Hegy

Az enigmatikus fiatal francia író, költő éppen akkor találkozott G.I. Gurdjieff-el és tanításával, amikorrs keresésében már mindenből kiábrándult. E tanítás befolyása alatt, élete utolsó éveiben írta ezt az analógiák hordozta "kalandregényt". Mi ez a hegy? Az emberiég közös álma lenne? Vagy maga a valóság? Barátok egy maroknyi csapata elindul keresni és megfejteni a titkot.

Részlet a könyvből:
"Történetem egy ismeretlen kézírással kezdődik egy borítékon. Csak a nevem volt ráírva és a Revue des Fossiles 1 címe, aminek munkatársa voltam, és ahonnan ezt a levelet továbbították, mégis ez a néhány tollvonás az erőszaknak és a gyengédségnek ravasz ötvözetét közvetítette. Túl a küldő lehetséges személye és a levél tartalma feletti kíváncsiságomon, egy homályos, de erőteljes előérzet ébredt bennem, hasonlatos ahhoz, mint amikor „követ hajítanak a nyugodt, békás pocsolyába”. Mélyen bennem, buborékként emelkedett a felismerés, hogy életem az utóbbi időben ugyancsak pangóvá lett. Így amikor felnyitottam a levelet, nem vagyok benne biztos, hogy lélegzetvételnyi friss levegőként érintett avagy egy kellemetlen léghuzatként. Ugyanaz az egyetlen mozdulatnak tűnő lendületes folyóírás az alábbiakat közölte: Uram! Olvastam az Analóg hegyről írt cikkét. Mostanáig azt hittem, én vagyok az egyetlen, aki meg van győződve annak létezéséről. Ma már kettő van belőlünk, és holnap tízen leszünk, talán többen, és megkísérelhetünk egy expedíciót. Muszáj találkoznunk késedelem nélkül. Amint tud, hívjon fel a lenti számok valamelyikén. Várni fogom a hívását. Pierre Szogol Pátriárkák Átjárója 37. Párizs (Majd öt vagy hat telefonszám következett, amelyeken a nap különböző időszakaiban hívhatom.) Már majdnem el is felejtettem a cikket, amire a levél írója utalt, és amely körülbelül három hónappal azelőtt jelent meg a Revue des Fossiles 1 májusi számában. Bár hízelgett egy ismeretlen olvasó érdeklődésének eme bizonyítéka, azért a kissénél kellemetlenebbül éreztem magam, amiért valaki komolyan, majdhogynem tragikusan vette azt az irodalmi fantáziát, ami engem írás közben elragadott, de amiből mostanra már csak egy távoli kihűlt emlék maradt. Újraolvastam a cikket. Egy meglehetősen futólagos tanulmány volt a hegyek szimbolikus jelentőségéről az ősi mitológiákban. A szimbólumok különféle értelmezési rendszerei akkorra már hosszú ideje a kedvenc tanulmányi területeim voltak, és naivul azt hittem, hogy értek valamit a témához. Hovatovább egy hegymászó szenvedélyével szerettem a hegyeket. Az, hogy két ennyire eltérő érdeklődési terület ugyanabban a tárgyban – a hegyekben – találkozott, bizonyos helyeken lírai színezetet adott a cikkemnek. (Ilyen egybeesések, bármennyire összeférhetetlennek tűnhetnek is, nagy szerepet játszanak annak megszületésében, amit közönségesen költészetnek nevezünk; ezt a megjegyzést a kritikusoknak és esztétáknak szóló javaslatként is megkockáztatom, akik ennek a titokzatos nyelvezetnek a mélységeit megvilágítani törekszenek.).."

Ravi Ravindra: Krisztus Jógája

Szent János Evangéliuma mindent felölelő szemléletével, kozmológiai léptékével és misztikusabb jellegével különbözik a többi kanonizált evangéliumtól. A könyv ennek az Evangéliumnak egy friss felfedezésére szólít, egy számunkra szokatlan, indiai perspektívából. Az Evangélium élő lelkiségére fókuszál, és jól példázza a kereső mély szükségletét, hogy különféle igaz forrásokból merítsen inspirációt. Ez a mű mindazokhoz szól, akiket az egyetemes spiritualitás foglalkoztat, akik nyitottak arra, hogy az Igazságot mindenben felismerjék. „Az Ön Szent János evangéliumáról szóló könyve minden szempontból kiváló! Megragadja Szent János hangnemét és szellemiségét, valamint ennek az evangéliumnak más hagyományokkal, különösen az indiai hindu hagyományokkal és természetesen a Bhagavad Gitával való mélységes összefüggését.” Thomas Barry atya Igazgató, Riverdale Valláskutató Központ „Spirituális és kultúrákon átívelő rendkívüli tanulmány a Biblia legmisztikusabb könyvéről, János evangéliumáról. Kevesen fogják úgy elolvasni ezt a könyvet, hogy ne hozzon számukraváltozást intellektuálisan vagy lelkileg.” Robert Ellwood, A kereszt és a Grál szerzője „Ez a könyv, a tolerancia szellemében, hozzájárul a vallások gazdagításához.” Raimon Panikkar A hinduizmus rejtett Krisztusának szerzője „... egy mérföldkő a vallásközi párbeszédben” Huston Smith Ravi Ravindra Indiában született és tanult, mielőtt Kanadába költözött volna. Mesterdiplomát szerzett műszaki tudományokból és filozófiából, valamint fizikából PhD fokozatot. Ő volt a Treshold Award for Integrative Knowledge alapító igazgatója, a halifaxi Dalhausie Egyetem összehasonlító vallástudomány professzora és tanszékvezetője, valamint a fizika tanszék adjunktusa, jelenleg pedig professzor emeritusa. További könyvei: Sciense and the Sacred, Khristamurti: Two birds on One Tree, Yoga and the Teaching of Krishna, Whispers from the Oher Shore és The Pilgrim Soul: A Path to the Sacred Transcending World Religions. Jelenleg Halifaxban él, gyakran tartózkodik Indiában és világszerte tart előadásokat. Az őt ért spirituális hatások fő forrásai többek között a hindu hagyomány, a keresztény szerzetesség, a zen, Krishnamurti és Gurdjieff, melyek erősen megérezhetők az írásaiban.